Meg�rkez�s Budapestre, Anno 2086

Kedves Ut�kor!
Legel�sz�r is n�zd el nekem, hogy letegezlek, de mivel, sajnos, Te vagy a fiatalabb, engem illet az a nagyon is k�tes dics�s�g, hogy megv�lasszam, milyen form�ban t�rsalogjak veled. Nos, �n a bizalmasabb tegez�d�st aj�nlom, ha nincs ellenedre. Persze, nem tudom, hogy n�h�ny sz�z �vvel k�s�bb lesz-e m�g egy�ltal�n jelent�s�ge az ilyesminek. Ha igen, m�g egyszer bocs�nat, ha nem, mosolyogj egy der�set rajtam, mint ahogy �n mosolygok, mondjuk, azokon, akik 1986 k�r�l �ltek.
Jelenleg itt �l�k a Duna felett egy �vegg�mb szob�ban, amely a Gell�rthegy l�b�n�l emelkedik a leveg�be. K�zvetlen�l az eml�kt�bla mellett, amely azt hirdeti, hogy �vtizedekkel ezel�tt egy h�d �llt itt. Fura, �divat� form�j�t ma is l�thatod az eml�kt�bl�ra karcolva, ha erre j�rsz. El�ttem, a lassan forg� kis asztalon frissen v�s�rolt diktafonom: �r�m n�zni, hogyan kanyarog ki bel�le a hangomat �r�sban r�gz�t� m�anyag szalagcs�k. Mit tagadjam, kiss� meg vagyok illet�dve, hiszen odahaza, �j-Bud�n elektromos kijelz�set haszn�ltam, olyan r�gim�dit, amely m�g a helyes�r�st sem ismerte rendesen. Arr�l nem is besz�lve, hogy ha selyp�tett vagy dadogott valaki... A m�anyag cs�k engedelmesen kunkorodik ki a k�sz�l�kb�l, �n pedig besz�lek. Olvasd h�t, hallgasd h�t, kedves Ut�kor, figyelmesen!
Hu B�lintnak h�vnak, �s algakutat� vagyok �j-Buda sziget�n. Ha l�tn�tok - nem tudom, m�anyag lapra maratott f�nyk�pem ki�llja-e az id�k pr�b�j�t -, alacsony, v�gott szem�, karikal�b� leg�ny �llna el�ttetek. Karikal�bamat �s Hu csal�dnevemet gilj�k ap�mt�l �r�k�ltem - de err�l egy kicsit k�s�bb.

Ap�m r�viddel �j-Buda alap�t�sa ut�n �rkezett a szigetre, pontosabban vontatta oda egy hal�szhaj�, miut�n egy mini-tengeralattj�r� akkora l�ket v�gott hal�szcs�nakja oldal�n, hogy egy rozm�r is �tf�rhetett volna rajta. Mivel rozm�rok �ppen nem j�rtak arra, helyett�k csak tengerv�z �ramlott be a lyukon, �s az �regem, annak rendje �s m�dja szerint bele is fulladt volna, ha egy halak ut�n kutat� magyar haj� �szre nem veszi, �gy ker�lt �j-Bud�ra, �s ott is ragadt mind�r�kre. Marad�s�ban alighanem v�gzetes szerepet j�tszott any�m, egy kicsi, sz�ke asszony, akivel �vekkel k�s�bb az Antarktiszon ismerkedett meg.
Ap�m �j-Bud�n tanult meg magyarul, �s engem m�r ezen a nyelven oktatott a sziget t�rt�net�re. Sz�let�semmel ap�m elnyerte a Magyar Nemzetk�z�ss�g �llampolg�rs�g�t, b�r az ideiglenes �llampolg�rs�got m�r akkor megkapta, amikor �sszeh�zasodott any�mmal.
�j-Bud�t a XXI. sz�zad h�szas �veiben alap�tott�k, nem sokkal azut�n, hogy a Nemzetek Sz�vets�g�ben kirobbant az ismert tengerjogi vita. T�rt�nt ugyanis, hogy m�g a m�lt �vezred v�g�t�l kezd�d�en a tengerrel rendelkez� orsz�gok mindegyre kiterjesztett�k tengeri fels�gter�let�ket, el�bb csak n�h�ny m�rf�lddel, k�s�bb t�bbel. A harmincas �vek t�j�n a hat�rok �ssze�rtek. Nem volt m�r szabad tengerfel�let: minden haj� valakinek a fels�gter�let�n k�zlekedett. A tengerrel nem rendelkez� orsz�gok term�szetesen s�rtve �rezt�k magukat, s a Nemzetek Sz�vets�ge be is l�tta, hogy valamilyen m�don k�rp�tl�st kell ny�jtania Sv�jcnak, Csehszlov�ki�nak, Magyarorsz�gnak. Egyhang� szavaz�ssal �gy hat�roztak, hogy a tengerekb�l kiszorult orsz�goknak jogukban �ll h�rom, egyenk�nt 300 n�gyzetkilom�teres �sz� szigetet l�trehozniuk, persze el�re meg�llap�tott helyeken, amelyeket azut�n a Sz�vets�g az anyaorsz�ghoz tartoz�nak tekintett. A szigetek k�r�l 10 tengeri m�rf�ldben hat�rozt�k meg a fels�gvizek hat�r�t.
A korabeli �js�gok szerint - amelyeket sajnos eredetiben m�r nem olvashattok - �ri�si �r�m t�rt ki az anyaorsz�gban a Sz�vets�g hat�rozata nyom�n, h�t m�g akkor, amikor az Egyes�lt Arab-Izraeli �llamsz�vets�g m�dos�t� javaslatot ny�jtott be. Eszerint az �rintett orsz�gok m�g az antarktiszi �vezetb�l is kihas�thattak egy darabot: ezt is szerz�d�sekben meghat�rozott helyen. Nem tudom, kedves ut�kor, ismered-e azt a sz�t, hogy "gyarmatos�t�s" - ez mindenesetre nem volt az! Az Antarktiszon kijel�lt �vezetben ugyanis nem �lt senki, kiv�ve a f�k�kat �s pingvineket, �gy azt az anyaorsz�gnak kellett emberekkel ben�pes�tenie, �s megteremteni az �letfelt�telek biztos�t�s�hoz sz�ks�ges infrastrukt�r�t.
Az �j ter�letekre a kirajz�s a XXI. sz�zad harmincas �veiben vette kezdet�t, �s m�g ma is tartana, ha nem kellett volna t�ln�pesed�st�l f�lni, �s szigor�an korl�tozni a betelep�l�k sz�m�t.
Ap�m, miut�n kih�zt�k �j-Bud�n, csod�lkozva l�tta, hogy ismeretlen helyen �rt partot, ott, ahol semmif�le szigetnek nem lett volna szabad lennie - legal�bbis n�h�ny �vvel kor�bbi t�rk�pei szerint. Amikor azt�n megtudta, hogy a Jap�n �s a F�l�p-szigetek k�z�tti tengerr�szen most �p�l �j-Buda, �j-Pest �s �j-Ferencv�ros szigete, �gy d�nt�tt, hogy felcser�li milli�sszigeteki �llampolg�rs�g�t a magyarral. Felvette a Boldizs�r nevet, amely akkor a legn�pszer�bb volt a szigeteken, a r�git, a Hut pedig el�revette csal�dn�vnek, �gy lett bel�le Hu Boldizs�r.
Mind a h�rom sziget �llt �s vir�gzott, naponta t�bb ezer tonna alg�t termelt �s konzerv�lt, amikor ap�mat, aki k�zben els� oszt�ly� algaszak�rt�v� k�zd�tte fel mag�t, kik�ldt�k az Antarktiszra valami algateny�szt�si probl�ma vizsg�lat�ra. Ha j�l tudom, az alg�k szapor�t�s�val volt a gond. Mindenesetre Hu Boldizs�r majd egy �vet t�lt�tt a jeges kontinensen, s amikor visszat�rt, nem hozott mag�val m�st, mint n�h�ny aj�nd�kba kapott pingvint - �s any�mat.
Any�m m�g a r�gi eur�pai haz�ban sz�letett, �s eg�szen kicsi kor�ban ker�lt ki Antarktiszra. Munk�ja r�v�n ismerkedett meg Hu Boldizs�rral, mivel � is az algaprogramban volt �rdekelt. R�videsen elhat�rozt�k, hogy �sszeh�zasodnak. Mivel any�m rendes �llampolg�r volt, h�zass�gk�t�s�knek nem volt k�l�n�sebb akad�lya. �tk�lt�ztek �j-Bud�ra, ap�m megkapta az ideiglenes �llampolg�rs�got, s amikor �n megsz�lettem, a v�glegest.
Ami engem illet, gyermekkoromat �j-Bud�n �s �j-Ferencv�rosban t�lt�ttem. Nyaranta gyakran ell�togattunk Antarktiszra nagyany�hoz �s nagyap�hoz. Halv�nyan eml�kszem, hogy nagyapa sokszor a t�rd�re �ltetett, �s hossz� t�rt�neteket mes�lt az eur�pai Magyarorsz�gr�l, a Magyar Nemzetk�z�ss�g eur�pai tagj�r�l. T�ls�gosan kicsi voltam azonban ahhoz, hogy mindent meg�rtsek abb�l, amit kiss� rekedt hangj�n, botj�val j�tszadozva elmes�lt. M�g az ezredfordul� el�tti id�kr�l - ez id� t�jt �lhette gyermekkor�t -, olyan emberekr�l �s esem�nyekr�l, amelyek ma m�r csak a t�rt�nelemk�nyvek lapjair�l k�sz�nnek vissza.
Egyetemre �j-Ferencv�rosban j�rtam, az ELTE kihelyezett �llatteny�szt�i �s -nemes�t�i kar�n. S b�r sokat foglalkoztatott a gondolat, hogy egy ny�ri sz�nid�ben ell�togatok Eur�p�ba, mindig k�zbej�tt valami. Eml�kszem, �gy harmad�ves lehettem, �s m�r a jegyem is megvolt az �rsikl�ra, amikor az egyetem vill�mgyorsan lef�jta az utaz�st. T�rt�nt ugyanis, hogy a Nemzetek Sz�vets�ge �j, fels�fok� algaszak�rt�i tanfolyamot ind�tott Buenos Airesben, s tan�raim engem is jel�ltek r�. �gy ejtettem k�tba az eur�pai utat, nyertem viszont helyette egy eg�szen kiv�l� diplom�t.
Amikor befejeztem tanulm�nyaimat - 2086-ban -, a K�zponti Algakutat� Int�zetben kaptam beoszt�st mint tudom�nyos munkat�rs, alapkutat�. Mivel nem kenyerem a dicsekv�s - a megfelel� szakirodalmat �gyis megtal�lhatod, ha k�v�ncsi vagy r� -, csak annyit eml�ten�k, hogy r�viddel ezut�n felfedeztem valamit, ami forradalmas�totta az algatart�s�t�s tudom�ny�t. Ha a Nemzetk�z�ss�g eur�pai r�sz�n �ln�k, m�r akad�mikus lenn�k, �gy azonban csak alacsonyabb kit�ntet�st kaptam felfedez�sem�rt. Az Akad�mia azzal h�r�totta el folyamodv�nyomat, hogy felfedez�sem gyakorlati jelleg�, s b�r k�ts�gk�v�l megoldottam vele az alg�k tart�s�t�s�nak szinte valamennyi f�gg� probl�m�j�t, teoretice nem sokat nyom a latban. Ekkor eszembe villant nagyap�nak egy r�gi mond�sa, amely az Antarktiszon akkor nagyon is id�szer�nek t�nt, s �j-Bud�n sem m�sk�ppen, hogy aki k�zelebb van a t�zh�z, jobban melegszik.
A 2086-os, azaz az idei �vben azonban megt�rt�nt a csoda, amiben m�r alig-alig rem�nykedtem: kutat�int�zetem Budapestre k�ld�tt, hogy az Alga�gyi Miniszt�rium megfelel� miniszterhelyettes�vel tekintsek �t n�h�ny tart�s�t�si probl�m�t, amelyekkel nem akarlak untatni, kedves Ut�kor. A dolog l�nyege mindenesetre az volt, hogy �letemben el�sz�r l�togat�st tehetek a Nemzetk�z�ss�g f�v�ros�ban, Budapesten!
Legsz�vesebben azonnal indultam volna, erre azonban sajnos m�g n�h�ny h�tig v�rnom kellett. Egyes tagorsz�gok ugyanis m�rt�ktelen algatermel�s�kkel annyira leszor�tott�k az �rakat, hogy a legnagyobb algatermel�k sz�vets�ge, a KAMPEC (K�k Alg�t M�vel�k �s Piackutat�k Egyes�lt Centruma) k�nytelen volt �ssze�lni, �s hosszas vit�k sor�n tiszt�zni a felgy�lemlett k�rd�seket. S m�g a tiszt�z�s folyt, �n sem utazhattam, hiszen utaz�som c�lja szorosan �sszef�gg�tt a sz�letend� hat�rozatokkal. A KAMPEC v�g�l is elod�zta d�nt�s�t, s �n elindulhattam �lmaim f�ldj�re: Budapestre!
Szinte remegve tettem meg az utat az �rsikl� fed�lzet�n (mind�ssze 15 percig tartott), m�g az algasz�rp�t is k�ptelen voltam elfogyasztani, amit az eleg�ns stewardess mosolyogva ny�jtott fel�m. Ott �lltam az ablakn�l, �s �gy szor�tottam az alg�spoharat, hogy belefeh�redtek az ujjaim. Csak akkor nyugodtam meg, amikor a g�p �tt�rt a felh�k�n, �s apr� h�zak sora t�nt fel alattunk. Szomsz�dom, egy nagy bajusz�, fekete ember, aki hasztalan pr�b�lt besz�dbe elegyedni velem, l�tva megillet�d�tts�gemet, meg�rt� mosolyt k�ld�tt fel�m, �s az alattunk elsuhan� utc�kra mutatott.
- Cegl�d, Budapest peremv�rosa...
Alighogy kimondta, a g�p koppant a kifut�p�ly�n, majd mozdulatlann� dermedt.
Meg�rkezt�nk Budapestre.

Sokat �rhatn�k mag�r�l az �rrep�l�t�rr�l is, amelyet Ferihegy 11-nek neveznek. K�rd�semre, hogy mit jelent ez az elnevez�s, senki nem tudott egy�rtelm� v�laszt adni, mint ahogy Cegl�d k�lv�ros nev�nek eredet�t sem ismerte k�s�r�m, aki a rep�l�t�ren fogadott. Szab� Norbertnek h�vt�k, tudom�nyos seg�dmunkat�rs volt az algak�s�rleti oszt�lyon. Mivel a miniszt�riumban tudt�k, hogy most j�rok �letemben el�sz�r Budapesten, c�lszer�nek tartottak mell�m adni valakit, aki legal�bbis a kezdeti id�kben magyar�zattal szolg�l, ha nem �rten�k valamit, vagy ha a dolgok menete megk�v�nn� a magyar�zatot. A seg�dmunkat�rs egy �ltalam eddig csak k�pen l�tott utcai sz�csk�vel j�tt el�m. Ez olyan dobozf�le, amelynek alul n�h�ny kereke van - alighanem hat -, �s egy kis sz�rnya, f�v�k�kkal. Ezek seg�ts�g�vel b�tran felsz�llhat a leveg�be.
N�lunk az er�s tengeri sz�l miatt eg�szen m�sfajta j�rg�nyokat haszn�lnak. Itt a magasra �p�lt h�zak k�z�tt azonban az utcai sz�cske is megteszi.
Norbert, l�tva, hogy k�v�ncsis�ggal vegyes �vatoss�ggal n�zegetem a j�rg�ny�t, elmondta, hogy r�gi sz�ria, majdnem �cskavas, a miniszt�riumnak azonban nem volt p�nze �jabbra. K�l�nleges szerencse, hogy m�g ilyet is kaphattam, mert utcai sz�cske csak akad�mikusoknak j�r; a magamfajta fokozat n�lk�li gazdas�gi szakemberek legfeljebb egyn�h�ny jegyb�l �ll� blokkf�zetet ig�nyelhetnek, s ezzel fizethetik az Utcai Sz�cske V�llalat b�rsz�csk�it. Vegyem munk�mnak �s szem�lyemnek sz�l� rendk�v�li megtiszteltet�snek, hogy siker�lt felhajtania egy k�l�n sz�csk�t.
Megnyomott egy gombot, megh�zta a botkorm�nyt, �s a j�rg�ny n�h�ny centim�terrel a talajszint f�l� emelkedett. Az elektromos motor felmorrant, majd elcsendesedett, �s szinte hangtalanul nyelt�k a kilom�tereket a sz�pen gondozott fasorok k�z�tt. K�s�r�m gondolataiba m�lyedt, ez�rt csak hosszas t�preng�s ut�n sz�ntam r� magam, hogy megzavarjam. Akkor, amikor a lombos �s t�level� f�kat egyre t�bb p�lma v�ltotta fel. V�g�l m�r nem is l�ttam m�st, csak p�lmaf�t. �vatos k�rd�semre a seg�dmunkat�rs felnevetett. Nevet�s�t nem �reztem vid�mnak, ink�bb keser�nek. Gyorsan le�ll�totta a j�rg�nyt egy fa mellett, �s javasolta, hogy n�zzem meg azt a saj�t szememmel. Megn�ztem: sz�p volt. Karcs�, magas, m�lt�s�gteljes, amilyennek egy p�lmaf�nak lennie kell. Ilyennek l�ttam �ket a holov�zi�ban is. Norbert is kisz�llt, �s a f�ra mutatott.
- Sz�p, mi? Fogja, tapogassa meg!
Engedelmeskedtem, �s megsimogattam a fa t�rzs�t. Azt�n, mintha k�gy� cs�pte volna meg a kezem, �gy r�ntottam vissza. Norbert nem nevetett, hanem szomor�an b�lintott.
- �gy van. Nem val�di. M�anyag. Budapesten m�r nincsenek f�k...
D�bbenten meredtem r�.
- Nincsenek?
- Nincsenek. Tal�n csak az �llat- �s N�v�nykertben van n�h�ny, meg minif�k az erk�lyeken. Tudja, bonszai. De igazi, rendes fa m�r lassan �tven �ve nem �l meg Budapesten.
- A... leveg�? - k�rdeztem szinte r�m�lten.
- Dehogy. A leveg� m�r tiszta. Legal�bbis annyira, hogy a f�k meg�lhetn�nek. A talajjal van baj. Ki kellene cser�lni a f�l orsz�g talaj�t vagy tal�n az eg�sz�t, de k�rdem �n, honnan? Hiszen minden�tt ez a probl�ma.
- De h�t... micsoda? - hebegtem.
Vissza�lt�nk a j�rg�nyba, s miel�tt elind�totta volna, magyar�zni kezdte:
- A s�z�st�l van els�sorban. Tudja... az ezredfordul� el�tti �vtizedeken t�len �gy v�dekeztek a s�koss�g �s a j�g ellen, hogy s�zt�k az utakat. Egyre t�bb �s t�bb s�val, hogy a j�g elolvadjon. A s� azt�n besziv�rgott a talajba, s annyira t�nkretette, hogy az ezredfordul� ut�n m�r nem l�tezett olyan makacs fa, amely meg�lt volna benne. El�bb m�g mindenf�le bokrokkal pr�b�lkoztak, k�s�bb feladt�k a k�zdelmet. Nem volt �rtelme. A talaj v�g�rv�nyesen t�nkrement. Ha jobban megfigyeli a fa t�rzs�t, ahol a talajjal tal�lkozik - l�tja, ott -, feh�r karika van a t�rzs�n. Ez m�g mindig a s� nyoma. N�ha m�g a m�anyagot is megr�gja.
- Sz�rny� - s�hajtottam. - Hiszen m�g n�lunk, �j-Bud�n is vannak f�k! Igaz, hogy hord�kban meg egy�b tart�lyokban, de legal�bb igaziak.
- Meg lehet szokni ezeket is - legyintett Norbert. - Mint ahogy a madarak is megszokj�k. �jabban m�r f�szket is raknak r�juk. L�tja? Ott, a p�lmalevelek alatt. Tal�n rig�f�szek... Sajnos, nem ismerem a madarakat.
Vissza�lt�nk a j�rg�nyba, �s folytattuk utunkat. A m�anyag p�lmasorok egyenesen a v�ros k�zpontja fel� vezettek. N�h�ny percnyi rep�l�s ut�n �szrevettem, hogy a kertes, �vegtetej� csal�di h�zacsk�k elmaradoznak m�g�tt�nk, s ahogy a v�ros fel� suhantunk, egyre t�bb romos �p�let, feket�re �gett t�zfal meredezett az utak ment�n. Norbert annyira megszokhatta a l�tv�nyt, hogy eml�t�st sem tett r�la, �gy k�nytelen voltam �jabb k�rd�sekkel zaklatni. Norbert azonban ide�lis k�s�r�nek bizonyult. Ahelyett, hogy inger�lten reag�lt volna a sz�m�ra nyilv�n rendk�v�l primit�vnek hangz� tudakoz�d�somra, lass�totta a kocsi fut�s�t, �s csak f�l k�zzel fogva a korm�nyt, magyar�zni kezdett:
- Lassan el�r�nk arra a pontra, ahol az ezredfordul�n a v�ros sz�le h�z�dott. L�tja azokat a magas �p�letromokat? Nos... r�gi sz�haszn�lattal azok lak�telepek voltak.
- Messzir�l is azonnal szemembe t�nt a romok siv�rs�ga, egyhang�s�ga �s nyomaszt� feketes�ge. Azt�n hirtelen egy �ri�si, balj�slat� szobor magasodott fel el�tt�nk, oly v�ratlanul bukkanva el�nk a kanyarod� �t k�zep�n, hogy Norbert k�nytelen volt felr�ntani a magass�gi korm�nyt. Amikor magunk m�g�tt hagytuk, bocs�natk�r�en r�m mosolygott.
- Pardon. Mindig elfelejtem, hogy itt van. A m�ltkor is...
- Mi volt ez? - k�rdeztem.
- Nem l�tta? Szobor... Visszamenj�nk? - Azt�n, miel�tt m�g v�laszolhattam volna, megemelte a korm�nyt, �s k�rt �rt le a j�rg�nnyal a leveg�ben.
T�rtem a fejem, hogy hol hallottam m�r a v�rossz�li katonaszoborr�l. Merthogy egy m�lt �vezredi katona alakj�t l�ttam magam el�tt, abban nem k�telkedtem. Hogy mi�rt? Nem is tudn�m megmondani.
Hirtelen izgatotts�g fogott el, �s megragadtam Norbert karj�t.
-A m�lt �vezredben, a II. vil�gh�bor�ban t�rt�nt, nemde? A szovjet parlamenterek...
Norbert megingatta a fej�t.
- Maga Steinmetz kapit�ny szobr�ra gondol. Az a szoborm�zeumba ker�lt, szerencs�re �pen, ha akarja, megtekintheti. K�l�nben is a v�ros k�zpontj�ban �llt, nem itt a sz�l�n. De n�zze csak!
Vissza�rkezt�nk a hatalmas, tal�n h�sz m�ter magas eml�km�h�z. A furcsa alakr�l nem der�lt ki, hogy f�rfi-e vagy n�, mivel nem volt arca, illetve, ha volt is, valami furcsa szerkezet al� rejtette. A szerkezetb�l cs�vek vezettek egy kis t�sk�ba, amelyet sz�jakkal �s kapcsokkal er�s�tettek a derek�ra. Egyik kez�vel ezt a valamit szor�totta az arc�ra, a m�sikkal pedig, pontosabban kiny�jtott mutat�ujj�val az eget fenyegette, mintha csak sz�mon akarn� k�rni t�le nem teljes�tett �g�ret�t.
- �rhaj�s... - szaladt ki a sz�mon.
Norbert rep�lt m�g egy k�rt, azt�n megr�zta a fej�t.
- A g�z�larcos ember. Ami a fej�n van, az g�zmaszk. Az�rt akkora, hogy mindenki j� el�re �szrevehesse. Akarja m�g egyszer k�r�lrep�lni?
Megfordultunk k�r�l�tte, �s j�l szem�gyre vehettem. B�r nem l�tszott az arca, f�jdalom �s k�ts�gbees�s sug�rzott eg�sz monstruml�ny�b�l. M�g az eget fenyeget� karja is ink�bb k�rt, mint v�dolt.
- Err�l nem olvastam sehol - suttogtam �nk�ntelen�l is lehalk�tva a hangom. - Kir�l mint�zt�k?
- Senkir�l - mondta Norbert. - Csak arra figyelmeztet, hogy itt kezd�d�tt a g�zhat�r.
- G�zhat�r? - �multam el.
- Bizony�ra hallott m�r r�la, hogy nagy-, d�d- �s �ksz�leink mivel k�zlekedtek?
- Persze - mondtam. - Aut�val.
- Aminek az volt a l�nyege - vette vissza a sz�t -, hogy k�olajsz�rmaz�kokb�l nyert�k hozz� a hajt�er�t, azok egy motorban robbantak fel, amelyet �ppen ez�rt robban�motornak neveztek. A sz�rmaz�kok leadt�k a hajt�m�nek az energi�t, marad�kaik pedig elhagyt�k a motort. Ki�ramlottak a leveg�be. S mivel ezek a g�zok m�rgez�k, t�nkretettek mindent: az �p�leteket, a n�v�nyeket �s mag�t az embert is. Ehhez j�tt m�g a t�zel�s. Az ezredfordul� el�tt ugyanis szinte kiz�r�lag sz�nnel �s k�olajf�les�gekkel f�t�ttek, amelyek mell�kterm�kei vegy�lve a kipufog� g�zokkal...
- Borzalmas... - ny�gtem fel a gondolatra - hogyha nem a XXI. sz�zadban sz�l�tek, m�regfelh�k k�z�tt kellett volna le�lnem az �letemet.
- Ahogy mondja - helyeselt Norbert. - B�r �k sem b�rt�k az�rt a v�gtelens�gig. A napenergi�t m�g nem tudt�k megfelel�en hasznos�tani, azonk�v�l pokoli dr�ga is volt; az ir�ny�tott magf�zi�t alig ismert�k, �s az elektromoss�got sem voltak k�pesek minielemekbe koncentr�lni. Ahogy a motoriz�ci� haladt el�re, a leveg� szennyezetts�ge is n�tt. R�viddel az ezredfordul� el�tt olyan fokot �rt el, hogy felmer�lt a k�rd�s: nem kellene-e v�g�rv�nyesen megtiltani az aut�forgalmat a f�v�ros eg�sz ter�let�n. A f�t�ssel valamelyest egyszer�bb volt a dolog, ekkor kezdt�k ki�p�teni a minden lak�sra kiterjed� melegv�z-h�l�zatot.
- Sz�val tiszt�bb lett a leveg� - b�lintottam. Norbert szomor�an megr�zta a fej�t.
- Egy szemernyit sem! S�t, egyre szennyezettebb. Gondolom, az �n �ltal is j�l ismert okok k�vetkezt�ben, ez k�l�nben benne van minden t�rt�nelemk�nyvben, egyre kevesebb p�nz jutott a k�rnyezetv�delemre. Az ipar �s a k�rnyezetv�delem �gy �llt egym�ssal szemben, mint k�t �k�lv�v� a ringben - rem�lem tudja, hogy volt egy ilyen sport a m�lt sz�zadban -, az egyik a piros, a m�sik a z�ld sarokban... �s megpr�b�lt�k ki�tni egym�st. Az ipar azzal �rvelt, hogy ak�rhogyan is, de termelnie kell; a k�rnyezetv�delem pedig, hogyha �gy megy tov�bb - nem lesz, aki termeljen, �s f�leg nem lesz kinek termelni... Az aut�k �s az ipari l�tes�tm�nyek tov�bb szennyezt�k a leveg�t, s ami p�nzt a k�rnyezetv�delem Budapest leveg�j�nek tisztas�g�ra tudott ford�tani, m�g arra sem volt el�g, hogy a fokozatosan gyorsul� roml�st lelass�tsa. Azt�n azt se feledje, hogy az �ltal�nos skizofr�nia ekkor kezdett eluralkodni... Hogy hogyan? H�t p�ld�ul �gy, hogy a leghangosabb k�rnyezetv�d�k is kocsival j�rtak. V�g�l is mit tehettek m�st? Annyit az�rt siker�lt el�rni�k, hogy... amikor m�r eg�szen t�rhetetlenn� kezdett v�lni a dolog...
-T�rhetetlenn�?
- Az els� f�zis az volt, hogy megtiltott�k a kisgyermekes csal�doknak, hogy kivigy�k az utc�ra a gyerekeiket. Tudja, a kipufog� g�zokban lev� �lomsz�rmaz�kok a f�ldfelsz�n k�zel�ben, alacsonyan helyezkednek el, �gy a szerencs�tlen kicsik sz�vt�k be a legnagyobb adagokat bel�l�k. Ahogy a hal�lesetek megszaporodtak, csak vas�rnap vihett�k a sz�l�k gyerekeiket az utc�ra, amikor jelent�sen lecs�kkent a g�pkocsiforgalom, �s a gy�rakban sem dolgoztak. Azt�n egyre t�bb lett a h�rghurut �s - a r�k. Akkor m�g nem tudtak mit kezdeni vele. Olyan volt, mint mondjuk a XV. sz�zadban a himl�. Pr�b�lkoztak ugyan �lommentes benzinnel �s k�rnyezetk�m�l� aut�kkal, de nem sok sikerrel. Ez k�zvetlen�l a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g el�tt volt, amely m�g a mi sz�zadunkba is �th�z�dott. Nos, kinek volt p�nze akkor b�rmire is!
- De hiszen ez t�meges... gyilkoss�g vagy �ngyilkoss�g! Norbert felr�ntotta a v�ll�t.
- K�pzelje mag�t a helyzet�kbe, b�rmilyen nehez�re esik is. Nyilv�n nem sz�rakoz�sb�l csin�lt�k, amit csin�ltak. B�r nagy b�lcsess�ggel �s felel�ss�gtudattal nem v�dolhatjuk �ket, az k�ts�gtelen. Mindenesetre a sz�lkerekeket felszerelt�k.
- Micsod�kat?
- H�rom �ri�si sz�lkereket. Majd sz�z m�ter volt a magass�guk. Budapest �szaki el�v�ros�ban �p�tett�k fel �ket, V�con. A Belv�rosnak ugyanis nagyon rossz volt a sz�lj�r�sa. Bizonyos esetekben olyannyira �sszegy�lt a benzinb�z, s a m�rgez� anyagok koncentr�ci�ja annyira megn�tt, hogy el kellett rendelni az un. szmogriad�t, aminek h�rom fokozata volt. A harmadik fokozatot �ltal�ban akkor rendelt�k el, amikor nappal is szinte �jszakai s�t�ts�g borult a v�rosra. Ha rossz volt a sz�lj�r�s, s a l�gmozg�s nem tudta kif�jni a szmogot a magas h�zakkal hat�rolt utc�k �s terek k�z�l, bejelentett�k a harmadfok� riad�t. Ilyenkor megsz�nt a tan�t�s az iskol�kban, a munka az �zemekben �s hivatalokban, senki sem mozdulhatott ki a lak�s�b�l. Az erre illet�kes hivatal szakemberei pedig beind�tott�k a v�ci sz�lkerekeket. Ezek �ri�si er�vel kavart�k a leveg�t, �s speci�lis f�v�k�kkal a v�rosra ir�ny�tott�k. Ha szerencs�j�k volt, n�h�ny �ra alatt kif�jt�k a f�stk�d�t a Belv�rosb�l.
- El�g primit�v m�dszer - jegyeztem meg.
- �s nem is t�l sikeres. A XX. sz�zad kilencvenes �veinek k�zep�re az �lland� m�regkoncentr�ci� annyira felsz�k�tt, hogy a v�rost h�rom k�rzetre osztott�k. A legbels� volt a legszennyezettebb egyszer�en az�rt, mert itt voltak a legkeskenyebbek az utc�k, a legmagasabb h�zakkal hat�rolva. Ide csak speci�lis v�d�felszerel�ssel lehetett bel�pni, amelyet g�z�larcnak h�vtak. Ekkor m�r nem lakott itt senki, csak a hivatalok �s n�h�ny �zem v�gezte a dolg�t. Aki csak tehette, kiv�ndorolt a k�ls� ker�letekbe, a 2. sz�m� vesz�lyeztetett k�rzetbe. Itt nem volt k�telez� a g�z�larc visel�se, csak akkor, ha vesz�lyesen megn�tt a koncentr�ci�. Ennek az �vezetnek a hat�r�t jelzi a g�z�larcos ember szobra. K�l�nben a szobor k�rny�k�n �rs�g tany�zott, �s ellen�rizte a Budapestre �rkez�ket, hogy hozt�k-e magukkal g�zmaszkot. Aki nem hozott, az vagy b�relt egyet, vagy visszaford�tott�k. Ebben az id�ben vir�gzott fel a g�zmaszkbiznisz. Maszek boltok ny�ltak, ahol Nyugatr�l import�lt g�z�larcokat �rus�tottak, f�lhallgat�val, a legkedveltebb zenesz�mok kazett�r�l hallgathat� m�sor�val �s a t�bbi. Tud k�vetni?
- Megpr�b�lom - ny�gtem. - �s most milyen a leveg�?
- Milyen lenne? T�k�letes. Ami�ta Volkov felfedezte a szuperakkumul�tort, nincs sz�ks�g t�bb� benzinnel vagy olajjal hajtott j�rm�vekre. M�g az �si, gombelemes korszakban kezd�d�tt az eg�sz. Tal�n m�g maga is eml�kszik r�... Megbocs�sson, �n milyen sz�rmaz�s�?
- Ap�m gilj�k volt - mondtam.
- Hm. �rdekes. Sz�val, a gombelem megoldotta a probl�m�t, �s a leveg� nem eg�szen egy �vtized alatt kitisztult. Persze, a v�ros olyan maradt, amilyen volt. Piszkos �s korszer�tlen. Az eg�szet le kellett volna bontani. Csakhogy minek? Benn�nket nem zavar, legfeljebb az eszt�tikai �rz�k�nket s�rti. N�zzen csak le, �s mondja meg, mit kezdhett�nk volna ezekkel a micsod�kkal?
Amerre csak a szemem ell�tott, feket�re aszal�dott, v�gtelen rommez� h�z�dott alattunk egy f�mesen csillog� valamiig, amely egy nagy foly� is lehetett a messzes�gben.
- A h�zakat t�nkretette a l�gszennyez�d�s. A falak megfeketedtek, a vakolat lehullott r�luk, a k�m�nyeket sz�tmarta a g�z vagy a korom. S mivel nem volt p�nz a karbantart�sra - els�sorban �jakat kellett �p�teni, hiszen m�g j� �tven �ve is sz�p sz�mmal akadt olyan csal�d, akinek a lak�sa nem haladta meg a harminc-negyven n�gyzetm�tert -, d�ledeztek, mintha s�b�l �p�tett�k volna �ket. M�g az ezredfordul� el�tt megkezd�d�tt a fejvesztett menek�l�s a belv�rosokb�l. Csak az �regek maradtak, akiknek nem volt hov� menni�k. A h�zak is el�regedtek, ak�rcsak lak�ik. A lak�k azut�n meghaltak - ki �gy, ki �gy -, s a hat�s�gok v�g�l megtiltott�k, hogy b�rki is bek�lt�zz�k a d�ledez� h�zakba. A bels� ker�letek �gy eln�ptelenedtek: a f�stk�d zavartalanul gomolygott a lakatlan h�zak k�z�tt. Csak a nagyobb int�zm�nyek dolgoztak, akiknek volt valamelyest p�nz�k, hogy karbantarts�k �p�leteiket. Persze, az � dolgoz�ik is csak g�z�larcban dolgozhattak. H�t ilyen volt az �let Budapest k�zep�n, az ezredfordul� t�j�n...
- Mi�rt nem bontott�k le ezt az eg�szet... legal�bb most? Norbert fanyarul elmosolyodott, majd k�r�zni kezdett j�rm�v�nkkel a romv�ros f�l�tt.
- Minek? Igaz, hogy cs�nya, de... m�giscsak r�gi. Olyan, mint egy m�zeum. Skanzen vagy hogy is h�vj�k. Azt�n meg nem minden tanuls�g n�lk�li, ha itt van az orrunk el�tt. Persze, voltak olyan tervek, hogy lebontj�k, �s a hely�re �j h�zakat, �j v�rost �p�tenek, de azut�n... nos, felfedezt�k a g�mbh�zakat, ellentmondva minden eddigi futurol�gi�i elk�pzel�snek.
- Ellentmondva?
- H�t persze... A XX. sz�zadi futurol�gusok �gy gondolt�k, hogy az emberis�g m�r a mi sz�zadunkban lehurcolkodik a f�ld vagy a tengerek al�. J� vicc, nem? Ki gondolta volna, hogy felk�lt�z�nk a leveg�be! Csak amikor Schermann felfedezte vagy ink�bb kik�s�rletezte a g�mbh�zat, akkor vett eg�szen �j ir�nyt a lak�skult�ra fejl�d�se. L�tott m�r g�mbh�zat? - fordult fel�m. - H�t... olyan igazit m�g nemigen. Buenos Airesben ink�bb a lebeg�h�zakat kedvelik.
- Az is a g�mbh�z egyik form�ja, csak �ppen m�sk�nt biztos�tj�k az �sszek�ttet�st a f�lddel, azonk�v�l garant�ltan f�ldreng�sbiztos. Ami�ta a t�lzott v�zkiv�tel miatt megszaporodtak a f�ldreng�sek, a Latin-Amerikai Egyes�lt �llamokban k�nytelenek voltak �tt�rni a lebeg�h�zak t�pusaira. De itt Budapesten a g�mbh�z lett az uralkod� forma. Innen m�r l�tszanak is... Arra n�zzen! El�re, k�zvetlen�l a mellett a beomlott �p�let mellett!
Kimeresztettem a szemem, azt�n egyszerre csak megpillantottam a g�mbh�zakat, az �j Budapestet. Mit tagadjam, furcsa �rz�s fojtogatott. Megk�sz�r�ltem a torkom, hogy leplezzem meghatotts�gomat. J� n�h�ny kilom�ternyire lassan rep�l� j�rm�v�nk el�tt, mint �ri�si szappanbubor�kok, szinte lebegni l�tszottak a g�mbh�zak. Ki tudta volna megmondani, mennyi? Ezer, sz�zezer, milli�?
Norbert nem is leplezett b�szkes�ggel �ll�totta lebeg�sre a j�rg�nyt, hagyta, hadd gy�ny�rk�djem ki magam a l�tv�nyban. A napf�ny vak�t� csillog�ssal ver�d�tt vissza az �vegg�mb�kr�l, az eg�sz fantasztikus g�mbv�ros szinte l�ngolni l�tszott.
- Mikor �p�tett�k az els� g�mbh�zat? - k�rdeztem.
- Az �vsz�zad negyvenes �veiben... - Norbert elengedte a botkorm�nyt, zseb�be ny�lt, �s el�vett egy mag�t�l ugr�l� r�g�gumit. Sz�j�ba tette, s szem�t f�lig lehunyva �lvezte, ahogy a gumi mag�t�l ugr�lni kezd a fogai k�z�tt.
- Miut�n Scherman kidolgozta, hamarosan megjelent a magyar mut�ci�ja is a g�mbh�znak. Megvett�k a licencet. Nem hallott r�la?
-�szint�n sz�lva eddig nemigen foglalkoztam lak�kult�r�kkal. N�lunk a szigeteken...
- Na igen - szak�tott f�lbe, �s megpr�b�lta nyelv�vel megf�kezni az egyre izg�g�bban fick�ndoz� ugr�gumit. - Magukn�l a szigeteken minden m�s, minden k�nnyebb. Van hely�k �p�tkezni. De itt n�lunk? L�tja a rommez�t? Amint mondtam, le kellett volna bontani. Csakhogy nem volt r� p�nz, arr�l nem is besz�lve, hogy hov� tegy�k a romanyagot? �gy is tele vagyunk hullad�kkal. N�ha arra gondolok, hogy a XX. sz�zadban nem is gy�rtottak m�st, mint szemetet. Mindenesetre r�nk hagyt�k a hullad�kaikat, hogy mi csin�ljunk vele valamit! Ha nem a felmen�inkr�l lenne sz�, esk�sz�m, nem haszn�ln�k ilyen v�laszt�kos kifejez�seket. Csak h�t az ember m�gsem csirkefog�zhatja le a saj�t d�d- meg �kapj�t, igaz?
Nem sok meggy�z�d�ssel b�lintottam, mire folytatta:
- Sz�val, a sz�zad negyvenes �v�iben jelentek meg a g�mbh�zak. J� negyven m�ter �tm�r�j� �vegg�mb�k, amelyek m�anyag l�bakon �llnak. K�t-h�rom l�b t�z-tizenk�t g�mb�t is tart. Nem tudom, l�tta-e a lexikonokban egy m�lt sz�zadi br�sszeli vil�gki�ll�t�s "Atomium"-modellj�t? Nem? Akkor pr�b�ljon elk�pzelni egy krist�lyszerkezet-modellt, amilyet az iskol�kban haszn�lnak. Ilyesf�le egy g�mbh�zkol�nia is. Egy-egy nagyobb g�mbben t�bb csal�d lakik, persze, megfelel�en elk�l�n�lve egym�st�l. Vannak olyan g�mb�k, amelyekb�l �sszek�t� folyos�n �t lehet menni egy m�sikba, de vannak olyanok is, amelyekbe csak a m�anyag l�bakba be�p�tett lifteken lehet bejutni.
- Milyen magasan vannak a leveg�ben?
- Sokkal alacsonyabban, mint a r�gi felh�karcol�k. Sz�z m�tern�l egyik sincs feljebb. Tudja, els�sorban a v�zell�t�s miatt. Sz�z m�teren fel�lre neh�z felnyomatni az iv�vizet, �gy is rengeteg energi�ba ker�l. A legfels� g�mb�k tetej�n term�szetesen parkol�k vannak a l�gibiciklik sz�m�ra.
- Csod�latos lehet onnan fentr�l a vil�g!
- Majd megl�tja, hiszen maga is ilyenben lakik majd. Mindenesetre... az�rt nem annyira csod�latos. F�leg, ha len�z az ember. Az a sok gusztustalan fekete rom egyszer�en lehangol�...
- �s a f�t�s?
- Probl�mamentes. Ny�ron napkollektorok gy�jtik a f�nyenergi�t, felt�ltik az akkumul�torokat, t�len pedig, ha nem s�t a nap, kisug�rozz�k. Olcs� �s praktikus.
- �s nem k�rnyezetszennyez�.
- Na igen... b�r alattunk nem ragyog a tisztas�gt�l a r�gi v�ros. El�bb-ut�bb el kell takar�tani a romokat.
Kivette a sz�j�b�l a gumit, amely azonnal abbahagyta az ugr�l�st, ahogy r�ker�lt a tenyer�re. Apr�, m�anyag dobozk�ba tette, �s beind�totta a j�rg�nyt.
M�g hossz� ideig fogva tartotta a tekintetemet a g�mbh�zak l�tv�nya, �s csak akkor figyeltem fel azokra a furcsa, k�b�l �s betonb�l k�sz�lt kock�kra, amelyek elhagyott, romos terek k�zep�n vagy �tkeresztez�d�sekben �lltak, amikor m�r a sokadik felett h�ztunk el.
- Azok... ott lenn... micsod�k? - tettem fel a k�rd�st, �s lemutattam �ppen oda, ahol egy apr�cska t�r k�zep�n gazzal s�r�n ben�tt kocka �rv�lkodott.
-Azok? H�t szobortalapzatok! Mozg� szobrok talapzatai.
- Mozg� szobrok?
- �gy h�vj�k �ket. Persze ink�bb cser�lhet� szobroknak kellett volna nevezni�k.
- �s... t�nyleg mozogtak?
Elmosolyodott, der�sen megcs�v�lva a fej�t.
- Dehogyis. Csak akkor mozogtak, ha levett�k �ket. Valami kattan az agyamban. Gondolkoztam egy kicsit, megpr�b�ltam r�m okosnak l�tszani.
- Azt akarja mondani, hogy fel�p�tettek egy talapzatot, �s, mondjuk, r�tett�k egy politikus vagy k�z�leti f�rfi� szobr�t... azt�n, ha kider�lt, hogy m�gsem �rdemli meg, levett�k, �s m�sikat tettek a hely�be? M�s�t?
Harsogva felnevetett, �gy, hogy k�zben kics�szott a kez�b�l a korm�ny. Ut�nakapott, de �gy is s�roltuk egy m�p�lma lombj�t.
- Nem mondom, eredeti elk�pzel�s. Csak �ppen ott t�ved, hogy m�g az ezredfordul� el�tt megtiltott�k az ilyesmit. �ppen a napokban olvastam, hogy a kilencvenes �vek v�g�n �ssze�ll�tottak egy list�t azokr�l a t�rt�neti szem�lyekr�l, akiket arra javasoltak, hogy k�zt�ri szobruk legyen. Nos, a list�t azt�n n�pszavaz�sra bocs�tott�k. H�rman maradtak rajta mind�ssze...
- Kik?
Mintha nem hallotta volna a k�rd�semet, vagy csak nem tartotta fontosnak, hogy v�laszoljon r�.
- A cser�lhet� szobrok nem politikusokat �s nem k�z�leti f�rfiakat �br�zoltak, hanem pisil� kisfi�kat �s kors�s n�ket.
- Akkor viszont nem �rtem, hogy mi�rt kellett cser�lgetni �ket.
- H�t... t�bb okb�l is. Az els� mer�ben gyakorlati. A m�lt sz�zad k�zepe t�j�n ugyanis elterjedt a fest�ksz�r� spray. Tudja, mi az?
- A m�zeumunkban l�ttam egyet. �gy fogta ki valaki a tengerb�l.
- Sz�val, voltak akkort�jt, akik humorosnak tal�lt�k, ha �jszaka �sszekoszolhatt�k a szobrokat. Vegy�nk p�ld�ul egy h�feh�r, m�rv�ny istenn�t... Nos, a s�t�ts�g leple alatt valaki odas�t�lt hozz� egy ilyen sz�r�micsod�val, �s sz�p �l�nkpirosra festette az istenn�... sz�val befestette, no. M�snap meg volt, aki r�h�g�tt, volt, aki felh�borodott - letiszt�tani azonban nem volt egyszer�. Ekkor l�pett k�zbe a szoborcser�l� brig�d. J�tt egy erre a c�lra foganatos�tott szerkezet, elsz�ll�totta egy helyre, ahol lesik�lt�k, azt�n vissza�ll�tott�k valahova, egy m�sik hely�re, amit viszont m�r vittek is a tiszt�t�ba. J�, mi?
- �s... nem lehetett valahogy megrendszab�lyozni a rendbont�kat? Hiszen ez is k�rnyezetszennyez�s!
- Ott sz�rt�k el, hogy az elej�n t�ls�gosan is k�nnyed�n vett�k a dolgot. Gyerekcs�nynek, buta viccnek tekintett�k. K�s�bb azt�n a fej�kre n�tt az eg�sz. V�g�l is nem lehetett minden szobor mell� �rt �ll�tani ... De folytatom, amit elkezdtem. Csak r�szben emiatt volt sz�ks�g a cser�lhet� szobrokra. Ink�bb a hangulati hat�s volt a d�nt�.
- A micsoda? - n�ztem r� �rtetlen�l.
- N�zze csak... hogy is kezdjem? Tudja, akkoriban, a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n nem volt mindig r�zs�s a hangulat. Gazdas�gi neh�zs�gek, miegym�s. Valami pszichol�gus kital�lta, hogy a k�zt�ri szobroknak optimizmust kell sug�rozniuk. �rti? Teszem azt, milyen optimizmust sug�roz egy girhes, pisil� kisfi�? Semmilyet. Erre levett�k, �s feltettek a hely�re egy k�v�r n�t, amint h�rom gyerek�t tartja a t�rd�n. Ez arra is j� volt, hogy kedvet csin�ljon az iz�... n�pszaporulathoz. Ha viszont el�g volt az optimizmusb�l, a vezet�k ink�bb a n�veked�s neh�zs�geit akart�k hangs�lyozni, esetleg �ppen egy demogr�fiai hull�m tetej�n, nosza, visszarakt�k a girhes, pisil� kisfi�t.
- Rem�lem, m�g megvannak valahol...
- T�bbnyire a m�zeumokban. M�r amelyiknek van valami m�v�szi �rt�ke. A legt�bb azonban, sajnos, elt�nt. A fest�ksz�r�s mellett az is kedvenc sz�rakoz�s volt az elm�lt �vsz�zad ember�nek, hogy mindent gy�jt�tt, ami a szeme el� ker�lt. Legf�k�ppen azt, ami nem az � tulajdona volt.
- De hiszen ez k�z�ns�ges lop�s!
- �k �gy mondt�k, hogy a k�ztulajdon megk�ros�t�sa. Mert b�r lopni tudtak cefet�l, szem�rmesek voltak a lelkeim! Egysz�val a v�g�n m�r csak olyan szobrokat mertek ki�ll�tani, amelyek nem tartottak semmit a kez�kben, �s k�nnyen let�rhet�, kiugr� r�szeik sem voltak. A feljegyz�sek szerint az egyik pisil� kisfi�nak �vi �tlagban 135 �j f�tyit kellett csin�ltatni, mert let�rt�k, �s elvitt�k eml�kbe.
- Egyszer�en felfoghatatlan!
- L�tja, minden kornak megvannak a maga �rthetetlen jelens�gei. Persze, nemcsak a szobrokat kent�k be, hanem a lak�h�zak fal�t is. Lehet�leg az �jakat �s a sz�p tiszt�kat.
- �s... mit �rtak a falra?
- H�t... nem is olyan k�nny� v�laszolni r�. K�t kutat�csoport is foglalkozik a megfejt�s�kkel. �ppen most �rt valaki r�luk disszert�ci�t. Azt �ll�tja, hogy az angol nyelv lej�rat�sa volt a c�ljuk.
- Ezt nem �rtem.
- �n sem. De az�rt lehet benne logika. A feliratok ugyanis angolul �r�dtak, elk�peszt�en rossz angols�ggal. Telis-tele vannak helyes�r�si hib�val. Nam�rmost, ez a kutat� esk�szik r�, hogy lehetett valamif�le mozgalom, amely a magyar nyelv j�vev�nyszavainak kiirt�s�t t�zhette z�szlaj�ra. Le akarta j�ratni az angolt. Ez�rt �rt�k hib�san az angol szavakat a falakra.
- Nem valami meggy�z�...
- Tud jobbat? De mondok valami m�st. Amikor el�sz�r hallottam, j�t r�h�gtem rajta, hogy komoly emberek mekkora ostobas�gokat k�pesek kital�lni. Nos, egy m�sik disszert�ci� szerint voltak akkort�jt valamif�le zenekarok... egy�ttesek, akik zen�ltek... �s ezeknek a nev�t �rt�k volna fel a falakra... S az�rt rossz angols�ggal, mert nem tudtak j�l angolul... J�l akart�k, de rosszul �rt�k fel. Vicces, nem?
A torkomat nevet�s fojtogatta, ami m�gsem t�rt ki bel�lem. Valahogy sajn�lni kezdtem a XX. sz�zadi embereket.
- Persze a disszert�ci�t visszautas�tott�k - folytatta Norbert. - A kutat�s pedig folyik tov�bb. N�zzen csak ki! L�tja? Ott is van egy felirat. �veg alatt tartjuk, hogy meg ne semmis�lj�n.
K�zben be�rt�nk a g�mbh�zak k�z�, ahol olyan csod�latos l�tv�ny fogadott, hogy att�l tartok, nincs el�g tehets�gem szeml�letes le�r�s�hoz. A g�mb�k ezer sz�nben pomp�zva vert�k vissza a lassan lenyugodni k�sz�l� nap sugarait. Term�szetesen nem l�thattam be a g�mbh�zak belsej�be, olyan �vegb�l k�sz�ltek, amelyen �t csak kifel� lehetett l�tni, befel� nem. A lassan v�r�sbe fordul� �g h�tter�b�l gy�ny�r�en bontakoztak ki az �ri�si �vegbubor�kok. Len�ztem a f�ldre, de nyomban vissza is kaptam a fejem. A rommez� l�tv�nya �sszeszor�totta a sz�vem. Ki tudja, mit �reztek volna azok az emberek, akik fel�p�tett�k? Sejtett�k-e valaha is, hogy ilyen v�get �r a v�rosuk? Azt�n egyszerre csak megpillantottam egy sz�les, mozdulatlan betons�vot, amely nagyj�b�l k�z�pen szelte kett�be a v�rost. El�bb m�g azt hittem, hogy a foly�, a Duna, amelyr�l tudtam, hogy Bud�ra �s Pestre osztja a f�v�rost. B�rmerre is forgattam azonban a fejem, nem tudtam felfedezni a vizet.
- Az ott... lenne a Duna? - mutattam a betoncs�kra, rosszat sejtve.
- Igen. Ott van alatta... Amit l�t, az a csatorna fed�lapja. Alatta folyik a foly�. K�r�lbel�l sz�z �v m�lva lehet majd felszedni a fed�lapokat. Legal�bbis az el�zetes becsl�sek szerint.
Csak hebegni tudtam a megd�bben�st�l.
- Maguk... csatorn�zt�k a Dun�t?
- El�sz�r is nem mi tett�k, hanem m�g nagyap�ink, m�sodszor... k�nytelenek voltak ezt tenni. M�r a sz�zadfordul� t�j�n olyan volt, mint egy - eln�z�st a kifejez�s�rt - p�ceg�d�r. Mindenki beleengedte a szemet�t. Az ipar, a mez�gazdas�g, boldog-boldogtalan.
- �s �k hagyt�k?
-Tudtommal nem. Csakhogy r�szben nem tudt�k ellen�rizni a szennyez�ket, r�szben pedig a v�z m�r szennyezetten �rkezett az orsz�g ter�let�re. Igazs�gtalanok lenn�nk, ha azt mondan�nk, hogy nagyap�ink nem tettek semmit a Duna hal�l�nak megakad�lyoz�s�ra. B�ntettek, csakhogy akkoriban olcs�bb volt kifizetni a b�ntet�st, mint kitiszt�tani a szennyvizet. H�t �gy t�rt�nt! A sz�zadfordul�n azut�n megsz�nt a biol�giai �let a foly�ban, a felsz�ll� g�zok, p�r�k pedig fel�rtek egy kisebbfajta g�zt�mad�ssal, ha �rti, mire gondolok. Amikor azt�n m�r k�ptelenek voltak annyira megtiszt�tani, hogy iv�vizet lehessen nyerni bel�le, jobbnak l�tt�k elt�ntetni, �gy szorult a Duna v�g�l is a f�ld al�.
- �s maguk nem tettek semmit, hogy...
- Persze hogy tett�nk. Vannak k�mlel�ny�l�sok a betonf�d�men, amelyeken �t a turist�k megn�zhetik a vizet... Legutolj�ra tal�n k�t-h�romsz�z �vvel ezel�tt volt ilyen tiszta �s k�k...
- Akkor h�t mi�rt nem szabad�tj�k ki az �jra "k�k" Dun�t ebb�l az �tkozott betonb�rt�nb�l?
- M�g nem j�tt el az ideje... Az �tl�tsz�s�g �s a k�k sz�n egyel�re csak l�tszat. A v�z k�miai szennyezetts�ge m�g mindig olyan nagyfok�, hogy alkalmatlan iv�sra, f�rd�sre, egysz�val mindenre.
- Mostan�ban is... m�g maguk is szennyezik?
- Dehogyis. M�g csak ez hi�nyozna! Sajnos, m�g nem tudtunk teljes m�rt�kben megszabadulni a XX. sz�zad mocsk�t�l. Dics� el�deink �gy megt�mt�k a talajt vegyszerekkel, �k m�tr�gy�z�snak h�vt�k, hogy m�g �vsz�zadokba telik, m�g kimossuk �ket. Most m�g mindig belemos�dnak a foly�kba, onnan pedig eg�szen a tengerig is eljutn�nak, ha �tk�zben ki nem sz�rn�nk a jav�t. Legfrissebb sz�m�t�saink szerint kb. a XXII. sz�zad k�zep�re lesz �jra vegyianyag-mentes a foly�.
Ism�t �tsuhantunk k�t g�mbh�zkomplexum k�z�tt. Norbert ekkor belesz�lt a g�gemikrofonba:
- Huszonn�gyes t�mb! Lesz�ll�si enged�lyt k�rek!
Az enged�ly Norbert fejhallgat�j�ba azonnal be is �rkezhetett, mert b�lintott, �s egy minden eddigin�l nagyobbnak l�tsz� g�mb fel� korm�nyozta a j�rg�nyt.
- Ez a Hotel Intercontinental. A f�ldr�sz legmodernebb sz�ll�g�mbje. Ha lesz�lltam, k�rem, maradjon a hely�n.
Alighogy kimondta, j�rm�v�nk m�ris halk koppan�ssal landolt a rep�l�t�r �vegplat�j�n.
Norbert h�trad�lt, �s behunyta a szem�t. Ebben a pillanatban az az �vegpadl� sz�tny�lt alattunk, �s s�llyedni kezdt�nk. A g�p lassan s�llyedt vel�nk, s n�h�ny pillanat m�lva nem l�ttam m�st, csak a liftakna vill�dz� oldal�t.
- Be kell �ll�tanom a bels� hang�rba - mondta k�s�r�m, �s hallottam, hogy valakit�l utas�t�sokat kap a fejhallgat�j�ban. - �ll�t�lag vihar k�sz�l, s m�r el�fordult, hogy egy-egy er�sebb sz�ll�k�s lesodorta a sz�csk�ket a fels� lesz�ll�p�ly�r�l. Az�ta, ha vihart jeleznek, le kell j�nn�nk az als� szintekre. Hopp! Meg is �rkezt�nk!
Ragyog� f�nyekkel megvil�g�tott hatalmas teremben voltunk, amerre csak a szemem l�tott, utcai sz�csk�k �lltak egym�s mellett, hossz� sorokban. Narancss�rga kezesl�bast, fejhallgat�t visel� f�rfiak szorgoskodtak k�z�tt�k. Norbert intett fel�j�k, �s kinyitotta az ajt�t.
- H�t akkor... meg�rkezt�nk. J�jj�n ut�nam. Megy�nk a fert�tlen�t�be.
Amikor l�tta megh�kken�semet, bel�m karolt, s mik�zben v�gigment�nk a j�rm�vek k�z�tt, magyar�zkodni kezdett:
- N�zze, tudom, hogy ostobas�gnak vagy tal�n t�lzott �vatoss�gnak t�nik, de higgye el, a k�telez� fert�tlen�t�snek is megvan az oka. Odakinn m�g mindig annyi a szennyez�d�s, hogy alig b�runk megbirk�zni vele. Minden g�mbh�z t�k�letes egys�g, mindent megtal�lni benne, amire sz�ks�g lehet. Ha j�l megszervezi az �let�t, hal�la napj�ig ki sem kell mozdulnia bel�le. �ppen ez�rt sz�ks�ges, hogy odakintr�l ne ker�lj�n be semmif�le szennyez�d�s... Mindenki, aki kimegy innen, felveszi kinti ruh�j�t, amikor pedig bej�n, a fert�tlen�t�s ut�n felveszi a bentit... Nem is olyan bonyolult, igaz?
- De... nekem egy sz�l �lt�ny�m van csak a b�r�nd�mben.
- Azt is fert�tlen�tik majd, mint ahogy valamennyi poggy�sz�t.
A terem sark�ban fell�pt�nk egy mozg�l�pcs�re, amelynek fels� v�ge elveszett valahol a magasb�l r�nk ereszked� eszeveszett csillog�sban. Mintha kiss� t�ls�gosan is sok lett volna idebent a f�ny.
- Itt a g�mbsz�ll�n bel�l igaz�n mindent megtal�l! - biztatott Norbert. - Ha s�t�lni �hajt, csak kil�p a szob�j�b�l a s�tafolyos�kra, hosszuk csaknem k�t kilom�ter, a g�mb eg�sz ker�lete... Ha napozni �hajt, k�zvetlen�l a fut�folyos�k f�l�tt szol�riumokat tal�l. Szauna van a saj�t lakoszt�ly�ban, �tterem pedig minden folyos� v�g�n. Ha hosszabb ideig itt tart�zkodik, befizethet a g�mbkonyh�ra, amely j�val olcs�bb, mint az �ttermek. Ez az eg�sz g�mb z�rt vil�g, �n�ll� kisv�ros. Csak �ppen nem k�k �g borul az utc�i f�l�, hanem �vegtet�.
- �s... - vetettem k�zbe b�tortalanul - a tervez�k sz�moltak-e az emberi t�nyez�vel?
- Mivel? - csod�lkozott k�s�r�m.
- Nem is tudom, hogyan magyar�zzam... - kezdtem el most �n magyar�zni. - V�gt�re is az ember nem hangya, hogy bolyban �ljen! T�rsadalomban igen, de bolyban nem! Az ember azt szereti, ha igazi talaj van a l�ba alatt �s a val�di k�k �g a feje f�l�tt. Ha van egy saj�t kis k�l�nbej�rat� h�za, kis kertje... s a kertben vir�gok ny�lnak. Mindezt pedig aligha p�tolja a k�nyelem sem a szauna, sem pedig a g�mbkonyha. N�zze... nem lehets�ges, hogy maguk ugyanazt ism�telt�k meg, mint a XX. sz�zad embere, csak j�val magasabb intelligenci�val �s t�k�letesebb technikai sz�nvonalon?
- Lehets�ges - b�lintott k�s�r�m kiss� lehangoltan. - Nagyon is lehets�ges. Csakhogy mi, kedves Hu �r, hogy �gy mondjam: k�nyszerp�ly�n vagyunk. Tisztelt el�deink j�volt�b�l m�ghozz�... Majd ha megszabadultunk a t�l�k �r�k�lt szem�tt�l, majd akkor j�hetnek a csal�di g�mbh�zak a kerttel �s a vir�gokkal. Addig, sajnos, mindenn�l fontosabb, s mindent megel�z a fert�tlen�t�! Erre parancsoljon!

Kutyavil�g

Mivel k�s�r�m csak kilenc �r�ra jelezte �rkez�s�t, el�g id�m volt r�, hogy megismerkedjem a g�mbsz�llod�val. N�h�ny sz�z m�ter magass�gban, hossz� m�anyag l�bakon �llt a f�ld sz�ne felett, l�bai k�z�tt az alanti romv�ros egy darabk�j�val. Amint letekintettem a szob�m sark�ban elhelyezett vizsg�l�periszk�pon, z�ld kupol�s, z�m�k �p�letre lettem figyelmes. A periszk�p mellett elhelyezett �tmutat�b�l azonnal meg�llap�tottam, hogy Bazilik�nak h�vt�k, �s egyfajta kultikus hely volt, ahol �seink az �let eredet�t kutatt�k. Az �p�let falain l�that� MARX, MAO, valamint CHE GUEVARA feliratokkal azonban nem tudtam mit kezdeni. R�luk a t�j�koztat� sem szolg�lt �tmutat�ssal.
Amikor kedvemre kib�m�szkodtam magam, megl�ttam egy meglep�en nagynak t�n�, ov�lis �p�tm�nyt is, az �tmutat� szerint N�pstadiont, amelyben �ll�t�lag ritu�lis, saj�ts�gos koreogr�fi�j� j�t�kokat mutattak be valamely istens�g tisztelet�re.
Abbahagytam a n�zel�d�st, �s elhat�roztam, s�t�lok egyet. El�sz�r is kerestem magamnak egy sportruh�t a szekr�nyben. Er�s, m�anyagszer� pap�rb�l k�sz�lt, rajta a sz�ll� embl�m�j�val. M�rete �ppen j� volt, �s el�re sajn�ltam, hogy haszn�lat ut�n azonnal el kell �getnem. Ugyanakkor kezdtem meg�rteni az el�vigy�zatoss�g, �vatoss�g jogoss�g�t is, hisz az alattunk elter�l� romv�rosb�l rengeteg fert�z� anyag �rad m�g mindig fel�nk.
Felvettem a ruh�t, kimentem a folyos�ra, �s a falon ragyog� ny�ljelz�sek ir�ny�t k�vetve elkezdtem futni a folyos�n. T�z-h�sz m�terenk�nt digit�lis kijelz�k csillogtak, �gy meg�llap�thattam, hogy egy k�r h�sz percig tart. Gyorsan kisz�m�tottam: m�g h�rom k�rt futhatok k�s�r�m meg�rkez�s�ig. Nagyokat l�legeztem a falb�l ki�raml� friss leveg�b�l, �s fut�s k�zben a kinti panor�m�ban gy�ny�rk�dtem.
Messze t�volban egy hatalmas eml�km�re lettem figyelmes. Egy �ri�si f�rfialak hossz�, hegyes botf�l�t tartott a h�t�n, fej�t furcsa, sz�les karim�j� fejfed� bor�totta, s a messzes�gbe n�zett: ha j�l l�ttam, �ppen fel�m. Nem tudtam meg�llni, hogy ne �lljak meg egy fali inform�ci�s t�rk�p el�tt, �s ne k�rdezzem meg, hogy a szobor kit �br�zol? A hangosan v�laszol� t�rk�pautomata a megfelel� gomb benyom�s�ra k�z�lte, hogy ahol a "Horg�sz" majd �tven m�ter magas eml�km�ve �ll, sz�z evvel ezel�tt m�g egy t� volt, amelyet Velencei-t�nak h�vtak. R�viddel azut�n sz�radt ki, hogy a m�sik, nagyobb tavat, a Balatont - ak�rcsak a Dun�t - szint�n betonfalak m�g� kellett rejteni. A k�t t� viz�nek min�s�ge is annyira leromlott, hogy nem lehetett �ket sem megmenteni. El�deink nyilv�n b�ntudatt�l eltelve emelt�k az Ismeretlen Horg�sz Eml�km� szobr�t az egyik elpusztult t� hely�re, s most oly szomor�an n�z engem, mintha bizony �n tehetn�k r�la, hogy sem egy kisz�radt t� hely�n, sem egy betontekn�ben nem lehet halat fogni.
�ppen a m�sodik k�rbe kezdtem bele, amikor hirtelen felbukkant el�ttem valami, �s miel�tt m�g igaz�b�l megr�m�lhettem volna t�le, m�r el is t�nt a m�g�ttem h�z�d� kanyarban. Meg�lltam, �s a szememet d�rzs�ltem: esk�dni mertem volna r�, hogy egy k�r�lbel�l m�sf�l m�teres zsir�fot l�ttam elszaladni...
Megh�kkentem, �s arra gondoltam, tal�n a szokatlan magass�g miatt hallucin�ltam. Csakhogy itt a g�mbsz�ll�ban minden norm�lisra volt kondicion�lva, nyom�s, h�m�rs�klet egyar�nt alig-alig t�rt el az optim�lis �rt�kekt�l, a folyos� fal�n minden�tt l�that� m�szerek jelz�seivel bizony�tva. Megmassz�roztam a homlokom is, eg�szen addig, am�g a szemben l�v� kanyarban fel nem bukkant el�ttem az oroszl�n.
Sz�pen fejlett h�m volt, csod�latos s�r�nnyel. Amint kibukkant a kanyar m�g�l, meg�llt, r�m meresztette a szem�t, �s fenyeget�en felmordult.
Nem vagyok ideges t�pus, de most az egyszer elvesz�tettem a fejem... R�m�letemben oldalt l�ptem, a mozg�j�rd�ra, �s futni kezdtem rajta, mindegyre h�tra-h�trapillantva, hogy ott van-e m�g m�g�ttem a vad�llat? Ott volt... �s b�rmennyire is igyekeztem, egyre k�zelebb �rt hozz�m. Nagyon sz�p �llat volt, ha r�cs m�g�tt l�t ilyet az ember valamelyik �llatkertben, elgy�ny�rk�dik benne... Egyvalami volt benne, ami lohol�s k�zben cs�kkentette f�lelmemet: a m�rete... Akkora lehetett csak, mint egy kisebbfajta komondor... Oroszl�nnak azonban oroszl�n volt, ehhez nem f�rhetett k�ts�g!
J� t�z perce futottam m�r, amikor r�j�ttem, hogy els� r�m�letemben �s zavaromban rossz ir�ny� mozg�j�rd�ra l�ptem, illetve szembefutottam vele, teh�t - val�j�ban egy helyben futottam! H�tran�ztem: a s�r�nyes fenevad ott gubbasztott n�h�ny m�ternyire t�lem, �s fenyeget�en morgott. Leugrottam az eddig haszn�lt mozg�j�rdas�vr�l, �t a m�sikra, futottam, most m�r el az oroszl�nt�l, �s �ssze�tk�ztem egy hozz�m hasonl� sportruh�ba �lt�z�tt testes f�rfival, aki �pp a mozg�j�rd�ra akart l�pni. Haboz�s n�lk�l karon ragadtam, �s h�ztam volna magammal, de � meglepetten felki�ltott �s ellen�llt.
- Menek�lj�n ember! Oroszl�n! - ki�ltottam r�. A f�rfi r�m�lten meredt r�m, majd egy r�nt�ssal kit�pte a kez�t szor�t�somb�l.
- Engedjen, maga... maga �r�lt!
Mit tagadjam, � volt az er�sebb, �gy a f�ldre ker�ltem. De m�g fekt�mben is tov�bb figyelmeztettem, ne menjen tov�bb, mert felfalja a vad�llat. Fel�lltam, a folyos� kanyarulat�hoz v�nszorogtam, �s kilestem a kanyar m�g�l. A f�rfi lass� kocog�ssal t�volodott t�lem az oroszl�n fel�. Amikor pedig el�rte, nem ord�tott fel, nem ugrott f�lre, nem kezdett el rohanni - ellenkez�leg, lehajolt, �s megsimogatta a kis termet� h�m oroszl�n s�r�ny�t. Az �llat hozz�d�rzs�l�d�tt, mint egy macska, illegette mag�t a f�rfi tenyere alatt. Az pedig megveregette m�g n�h�nyszor a nyak�t is, azt�n uzsgyi! - futott tov�bb.
K�zben az oroszl�n elindult �s megk�zel�tett. M�sf�l l�p�snyire t�lem �llt csak meg, �s r�m emelte v�r�ses f�nyben �g� szem�t. Halkan morgott, kinyitotta a sz�j�t, �s kidugta hossz�, piros nyelv�t. �sszeszedtem minden b�tors�gomat - az el�bbiek l�tt�n -, �s megsimogattam a s�r�ny�t. Puha volt �s selymes, mint a j�t�kbab�k haja. Felemelte a fej�t, megcs�v�lta a fark�t, �s megg�rb�tette h�t�t simogat� tenyerem alatt. Most m�r �gy b�ntam vele, mint egy szel�d macsk�val, s amikor megnyalta a kezem is, m�r �gy �reztem, j�bar�tok vagyunk.
Ekkor k�t f�rfi �llt meg mellettem: az egyik el�bbi fut�t�rsam volt, akit hasztalan pr�b�ltam meg�vni az oroszl�nt�l; a m�sik, akivel eddig m�g nem tal�lkoztam, nyak�rvet tartott a kez�ben, s r�csatolta az oroszl�nra.
- J� napot, uraim - mondtam zavartan. - Iz�... nagyon sz�p ez az oroszl�n!
Gyanakv� tekintettel m�regettek, �gy t�nt, mintha az oroszl�nt jobban f�lten�k t�lem, mint engem t�le...
- Eln�z�st... - folytattam a menteget�z�st - de vid�ki vagyok a nemzetk�z�ss�gi Szigetekr�l, �s... nem tudtam, hogy ez... iz�... szel�d�tett �llat, �s att�l tartottam, hogy �nnek, uram, valami baja t�rt�nhet... ez�rt figyelmeztettem!
Hangosan elnevett�k magukat, az oroszl�n pedig, mint egy j�l idom�tott kiskutya, vel�k kullogott. A megtermett fick�, akit meg akartam menteni az oroszl�nt�l, v�llamra tette a kez�t.
- �n val�ban att�l f�lt, hogy engem... hogy bennem k�rt tesz ez az oroszl�n?
- Igen - mondtam, �s �reztem, hogy elv�r�s�dik az arcom. L�ttam rajtuk, hogy legsz�vesebben tov�bb nevettek volna rajtam, de a k�telez� udvariass�g visszatartotta �ket. Az oroszl�n gazd�ja pedig kib�kte, hogy n�h�ny kanyarral od�bb van egy kellemes kis �tkez�, ahol le�lhetn�nk �s elbesz�lgethetn�nk.
Mivel m�g volt egy �r�m kilencig, �r�mmel beleegyeztem. Ann�l is ink�bb, mert igaz�n k�v�ncsi voltam az idom�tott minioroszl�n t�rt�net�re.
Le�lt�nk az �tl�tsz� fotelokba, amelyekb�l l�gy zene sz�lt, ha el�rehajoltam, feler�s�dve, ha h�trad�ltem, elhalkulva... Testem mozgat�s�val azonban nemcsak a zene hangjait, hanem a fotelb�l ki�raml� f�ny sz�n�t is szab�lyozni tudtam... Amint besz�lget�s k�zben mozogtunk, mintha sziv�rv�ny vett volna k�r�l benn�nket.
Egy kellemesen mosolyg�, csinos pinc�rl�ny kihozta a szok�sos algalevet az �l�nk�t� pasztill�kkal, s miut�n az ut�bbiakat bekaptuk, s r�ittuk az el�bbit, elbesz�lgett�nk. Megt�rt�nt a k�lcs�n�s bemutatkoz�s is: az oroszl�n tulajdonos�t G�brielnek, az oroszl�nt Le�nak, a testes kocog� t�rs�t pedig Lajosnak h�vt�k.
G�briel megvakarta a l�bain�l kuporg� oroszl�n fej�t.
- Uras�god teh�t megijedt Le�t�l? - k�rdezte.
- H�t igen. Mit tagadjam: inamba sz�llt a b�tors�g, amikor megpillantottam!
- Mondja csak, kedves Hu �r, �n�k... ott a szigeteken... soha nem hallottak a kutyaprobl�m�r�l?
- N�lunk nincsenek kuty�k - feleltem. - A szigeteken csak emberek lakhatnak. Tudj�k, a korl�tozott �lelemell�t�s miatt.
�jdons�lt ismer�s�m k�nyelmesen h�trad�lt sz�k�ben, �s besz�lni kezdett:
- M�g az elm�lt �vsz�zad k�zepe t�j�n t�rt�nt, hogy Budapesten elszaporodtak a kuty�k. T�rt�n�szek �s szociol�gusok szerint a t�rsadalom szerkezet�ben bek�vetkezett bizonyos v�ltoz�sok hat�ssal voltak a kuty�k l�tsz�m�ra. Az orvostudom�ny akkori, relat�v fejletts�ge miatt kitol�dott az �tlag�letkor, aminek egyenes k�vetkezm�nye lett a t�rsadalom id�s koroszt�lyainak nyomaszt� elmag�nyosod�sa. K�pzelje csak el, hogy a magukra maradt �regekre n�ha hetekig senki sem nyitotta r� az ajt�t. Az akkori t�rsadalom nem volt felk�sz�lve erre a probl�m�ra, s b�rmennyire igyekezett, nem tudta megoldani. Ehhez j�rult m�g a betont�mb�k k�z� z�rt ember v�gya a term�szet ut�n, bizonyos st�tuszszimb�lumokkal kapcsolatos jelens�gek: ezek mind-mind odavezettek, hogy Budapesten egyre t�bben v�s�roltak �s tartottak kuty�t. �s nemcsak a csal�di h�zak kertjeiben, udvaraiban tartott�k �ket, hanem azoknak a panel b�rkasz�rny�knak emeleti lak�saiban is, amelyeknek maradv�nyait itt l�thatja alattunk. Nos: a kutyatart�snak t�bb szomor� k�vetkezm�nye lett... Nem is annyira a sz�rv�nyosan el�fordul� kutyaharap�s esetekre gondolok, azokat s a nyomukban sz�rv�nyosan fell�p� veszetts�get m�g lokaliz�lni tudta a t�rsadalom. A nagy bajt az okozta, hogy... amint azt uras�god is tudja, a kuty�k ugyeb�r nemcsak esznek, hanem...
- Nyilv�n piszkolnak is - seg�tettem ki.
- �gy van. Nos, ebben a korban, vagy sz�z �vvel ezel�tt, ebb�l lett a nagy �gy... A kutyapiszokb�l... pontosabban a vizeletb�l s az �r�l�kb�l. A sok sz�z ezer kutya, mert akkoriban m�r ennyi volt bel�l�k Budapesten, alaposan beszennyezte a v�rost. A j�rd�kon m�r l�pni sem lehetett a kutyapiszokt�l, az emberek behurcolt�k cip�talpukon a lak�sukba, s a lak�sok b�zl�ttek, mint az illemhelyek. A legyekr�l nem is besz�lve, k�l�n�sen ny�ron. A legnagyobb vesz�lyt azonban m�g mindig nem ez jelentette.
- Az �rd�gbe is, h�t akkor micsoda? - vetettem k�zbe.
- A t�rsadalom addigi meglehet�sen bonyolult rendszere �talakult, k�t csoportra oszt�dott: a kutyatart�kra �s a kutyan�lk�liekre! A t�rsadalom fejl�d�s�t biztos�t� ellent�tes csoportok k�z�tti harc a kutyak�rd�sre egyszer�s�d�tt le, s ak�r hiszi uras�god, ak�r nem: ez szinte cs�dbe juttatta a t�rsadalmat, �s m�r-m�r az emberis�g l�te forgott vesz�lyben. A kutyatulajdonosok egyre �jabb �s �jabb jogokat k�veteltek kuty�ik sz�m�ra, s�relmezt�k pl.: hogy am�g �k az �zletekben v�s�rolnak, kuty�ik odakint megk�tve k�nytelenek v�rni r�juk; s�t azt is embertelen, illetve kuty�talan elj�r�snak �rezt�k, hogy a kuty�k nem mehettek be az �ttermekbe, �s nem �tkezhettek egy asztaln�l gazd�ikkal! Arr�l nem is besz�lve, mi legyen azokkal az ebekkel, kiknek gazd�i sz�nh�zba, moziba, hangversenyre mentek, ahov� szint�n tilos volt bevinni �ket. Ki vigy�z addig r�juk? K�vetelt�k, hogy a t�rsadalom ford�tson nagyobb gondot a kutya�rz� �llom�sok l�tes�t�s�re, s�t, mivel a felduzzadt kereslet miatt a kutyaeledel is egyre dr�g�bb lett, k�vetelt�k, hogy az �llam ne csak a gyerekek ut�n fizessen csal�di p�tl�kot, hanem a kuty�k ut�n is... A t�rv�nyek pedig, ha lassan is, de k�vett�k a kutyabar�t t�bor akarat�t. Egy kutya meg�l�se hovatov�bb s�lyosabb b�ntet�ssel j�rt, mint egy ember�. A kuty�k ezalatt v�gan piszkoltak tov�bb, s az emberek m�r-m�r ki sem mozdulhattak a lak�sokb�l.
- �s a kutyaellenesek? Hagyt�k id�ig fajulni a dolgot?
- Dehogy hagyt�k. El�sz�r csak a kutyapiszok ellen harcoltak. K�vetelni kezdt�k, hogy minden kutyatulajdonos s�t�ltat�skor vigyen mag�val kis sepr�t �s lap�tot, s amikor kuty�juk elv�gezte a dolg�t, a term�ket takar�ts�k fel, s tegy�k az utcai szem�ttart�kba.
- Helyes gondolat!
- Igen �m, azonban v�grehajthatatlannak bizonyult. Hiszen nem lehetett minden kutyas�t�ltat� �llampolg�r mell� rend�rt vagy ellen�rt �ll�tani, m�sr�szt pedig... olyanoknak kellett volna t�rv�nybe iktatni a kutyapiszok k�telez� feltakar�t�s�t, akik maguk is kutyatart�k voltak...
- Na �s?
- Uras�god val�ban messzir�l j�tt... El tudna k�pzelni egy magas rang� funkcion�riust, amint kis sepr�csk�vel �s lap�tk�val megy az utc�n a kuty�ja nyom�ban, azt�n, amikor kedvence elv�gezte a dolg�t, eltakar�tja, amit az h�trahagyott? Nevets�ges felt�telez�s. Ilyenkor j�val egyszer�bb, nagy emberhez m�lt�bb, elford�tani a fejet, �s nem venni tudom�st r�la, hogy a kutya mit m�vel... R�vidre fogva a mes�t: term�szetes, hogy nem szavaztak meg ilyen t�rv�nyt.
- �s hogy volt tov�bb?
- A kutyaellenesek sz�les k�r� mozgalmat ind�tottak. �ntev�keny csoportok alakultak a kutyatulajdonosok megrendszab�lyoz�s�ra. El�bb csak jelszavakkal folyt a hadj�rat ellen�k. Hatalmas feliratok jelentek meg v�rosszerte: NE VEGY�L KUTY�T! De a kutyatulajdonosok sem voltak restek, levakart�k az els� sz�t, �gy maradt a VEGY�L KUTY�T! felh�v�s... A kutyaellenesek ekkor �jra vakartak, m�ghozz� a felirat els� bet�j�t, �gy maradt a jelsz�: EGY�L KUTY�T...
A k�zdelem folyt, a kutyapiszok szaporodott, a kutyaellenesek elkezdt�k gyilkolni, puszt�tani a kuty�kat, s�t, n�h�ny esetben m�r az �llataikat v�d� kutyatulajdonosokat sem k�m�lt�k. R�mh�rek terjedtek kutyatart�k titkos szekt�ir�l, melyek titkos �sszej�vetelein meg�lt csecsem�k h�s�val etetik im�dott kuty�ikat... Mint mondottam: a v�ros legjobb er�it k�t�tte le az ostoba k�zdelem, �s m�r-m�r a t�rsadalom sz�thull�s�nak a vesz�lye fenyegetett. Szerencs�re a hadsereg egys�ges maradt, b�r nem eg�szen �rintetlen. A laktany�kban nem lehetett ugyan kuty�kat tartani, b�r a kutyatulajdonosok ezt is szerett�k volna a parlamentben kiv�vni. A rend�rs�get megosztotta az �gy, hiszen a rend�rkuty�k sz�ma is megszaporodott, mi�ta t�rv�ny tiltotta a kutyak�lyk�k likvid�l�s�t. �s a rend�rkuty�k is ugyan�gy piszkolnak, mint a t�bbiek...
- V�g�l is mi t�rt�nt ezut�n?
- Szerencs�re n�h�ny ember meg tudta �rizni �p esz�t �s l�lekjelenl�t�t ezekben a z�rzavaros �vekben. Titkos �sszej�veteleiken v�g�l is valaki - m�ig is hom�ly fedi, ki? - kidolgozta a zseni�lis m�kutya-elm�letet... Ut�na �ri�si munk�val l�trehozt�k az eredetihez t�k�letesen hasonl�t� m�kutya protot�pus�t. A technika fejletts�ge ekkor m�r lehet�v� tette az elektronikus m�kutya-sorozatgy�rt�st, a m�anyagok pedig m�r oly t�k�letesek voltak, hogy k�nny�szerrel el� tudtak �ll�tani az eredetivel t�k�letesen megegyez� min�s�g� kutyab�rt, kutyasz�rt, fogat, szemet stb. Egysz�val: n�h�ny �v titkos munk�j�val l�trehozt�k a m�kuty�t, amely t�k�letes m�sa volt az �l�, igazi h�s-v�r kuty�nak! �rz�kel�rendszere teljesen hib�tlan, m�r-m�r jobb is volt, mint az igazi�. K�r�lbel�l sz�zf�le fajt�t gy�rtottak azut�n: dogot, foxterriert, vizsl�t, palotapincsit - mindent. A m�kuty�kat k�l�nb�z� programokkal l�tt�k el. Tov�bbra is egy�nis�g maradt minden egyes "�llat", �gy k�sz�tettek gy�va kuty�t �s b�tor h�z�rz�ket is. Rettenthetetlen rend�rkuty�kat �s megb�zhat� vakvezet�ket, ny�jat terel� pulikat �s sajn�latra m�lt� �s elh�zott tacsk�kat. Sajnos egy dolgot nem tudtak megoldani: hogy a kutyak�ly�k a gazd�ja szeme el�tt nevelkedj�k fel... B�r erre is tettek k�s�rleteket: az ilyen ig�nyeknek eleget teend�, havonta kicser�lt�k a m� kutyak�lyk�ket "egy sz�mmal nagyobbra"... Hogy mik�ppen siker�lt azut�n a kutyatulajdonosokkal befogadtatni a m�kuty�kat, h�t - nem volt k�nny�, annyi szent. Csak amikor a szennyezetts�g �s a kutyat�ln�pesed�s k�vetkezt�ben az els� j�rv�nyok be�t�ttek, l�tta be most m�r mindenki, hogy nem mehet tov�bb a dolog �gy, mint eddig. Szerencs�re ekkor m�r bevet�sre k�szen �lltak a m�kuty�k! Pardon, elfelejtettem megeml�teni a m�kuty�k tal�n legnagyobb... iz�... el�ny�t az igaziakkal szemben! Nos: a m�kutya nem evett �s nem piszkolt! Inni is csak vizet ivott, tiszta vizet, ezt is csak az ill�zi� kedv��rt. �s nemcsak ilyet ivott, hanem ilyet is locsolt, ugyan�gy a f�k t�v�re, mint igazi p�ld�nyai! A m�kutya feltal�l�i �gy k�t legyet �t�ttek egy csap�sra: s�t�ltat�skor a gazd�k �r�me is megmaradt, a locsol�s pedig kifejezetten haszn�lt a n�v�nyeknek, h�la a tiszta locsol�v�znek. A vir�gok ugyan csakhamar belefulladtak az aut�k kipufog� g�zaiba, de a kuty�k m�r nem tettek k�rt benn�k.
- �gyes �tletek eg�sz sora - jegyeztem meg. - No �s Le� is "m�oroszl�n"?
- Term�szetesen. �s - egyenes k�vetkezm�nye a m�kutyagy�rt�snak. Mivel a m�kuty�k gyakorlatilag "halhatatlanok", mellesleg k�nnyen jav�that�k is, bizonyos id� eltelt�vel �ppen ez�rt, hogy �gy mondjam: betelt a piac vel�k... Nem volt kereslet �j m�kuty�kra... Ekkor a gy�rt�k term�szetesen kital�lt�k, kiutat keresve, hogy tal�n profilt kellene b�v�teni, v�ltoztatni... Ekkor ker�ltek el�t�rbe a vad�llatok, amelyeket eddig, nagys�guk �s vads�guk miatt, nem lehetett h�zias�tani. A Mesters�ges �llatokat El��ll�t� �zem - az addigi m�kutyagy�r ezut�n �gy nevezte mag�t - el�sz�r is miniat�riz�lta a gy�rtand� m� vad�llatokat: valamennyi �llat maxim�lis nagys�g�t az �tlagos kutyanagys�gban hat�rozt�k meg! A kutya lett a m�rce. Gy�rtottak ezut�n kutyanagys�g� elef�ntot, zsir�fot, oroszl�nt, s�t krokodilt is. Azt�n gy�rtott�k a t�rt�nelem el�tti id�k �s�llatait is: dinosaurust, mamutot, mese�llatokat, h�tfej� s�rk�nyt is, b�r ut�bbit k�s�bb betiltott�k, pedag�giai okokb�l, a gyerekek miatt. Sz�val: �gy j�ttek l�tre a Le�hoz hasonl� m��llatok. Kedvesek, bar�ts�gosak, csak vizet isznak, �s locsolnak is: nem miattuk ment t�nkre a v�ros!
Len�ztem a g�mbsz�ll� l�bai alatt h�z�d� romokra. Odalenn, amennyire innen fentr�l szabad szemmel l�tni lehetett, csak �cska pap�rokat �s sz�tt�pett m�anyag zacsk�kat kergetett a sz�l. Mondani akartam besz�lget�partnereimnek valami elismer�t, vigasztal�t, rem�nykelt�t, de karomon a jelz� csipogni kezdett, jelezve, hogy meg�rkezett k�s�r�m, Norbert, s indulnunk kell a miniszt�riumba. Elb�cs�ztam frissen szerzett ismer�seimt�l, megsimogattam Le� s�r�ny�t, �s visszas�t�ltam a lakoszt�lyomba. Kezdet�t vette teh�t els� munkanapon a XXI. sz�zad v�gi Budapesten.