Agatha Christie
(1890 - 1976)

A krimi koron�zatlan kir�lyn�je 1890. szeptember 15-�n a d�lnyugat-angliai tengerpati Torquay v�ros�ban Agatha Mary Clarissa Miller n�ven l�tta meg a napvil�got. Anyja, Clara Boehmer angol, m�g apja, Frederick Alvah Miller amerikai sz�rmaz�s�.
A Miller h�zasp�r harmadik gyermeke volt: Margaret Frary (Madge) n�v�r�n�l tizenegy, b�tyj�n�l, Louis Montantn�l (Monty) t�z �vvel volt fiatalabb.

�desapja betegesked�se, valamint a csal�d anyagi helyzet�nek roml�sa miatt b�rbe adt�k Ashfield-i otthonukat �s D�l-Franciaorsz�gba k�lt�ztek 1897-ben. Itt tanult meg Agatha hall�s ut�n rendk�v�l j�l franci�ul (az iskol�ban emiatt m�g neh�zs�gei akadtak), �s itt kezdett el zongor�zni tanulni. A zene �s az opera szeretete eg�sz �let�t v�gigk�s�rte, kiskor�ban titkon opera�nekes akart lenni, err�l az �lomr�l azonban le kellett mondania.

A hossz�ra ny�lt "nyaral�s" befejezt�vel visszak�lt�ztek Angli�ba, azonban apja eg�szs�ge nem javult. 1901-ben Frederick k�toldali t�d�gyullad�st kapott �s nevel�anyja ealingi h�z�ban meghalt. Mivel Monty a "t�kozl� fi�" szerep�t t�lt�tte be, �s Madge 1902-ben f�rjhez ment, anyja �s kisebbik l�nya mag�ra maradt.

Egy nagy ugr�s az id�ben: 1912. Ebben az �vben ismeri meg Archibald Christie-t, a katonatisztet egy t�ncest�lyen. 1914. december 24-�n h�zasodtak �ssze. Egy gyermek�k sz�letett: 1919. augusztus 19-�n Ashfieldben Rosalind Margaret Clarissa Christie.

Agatha az els� vil�gh�bor� ideje alatt a Torquay-i korh�zban �pol�k�nt, majd neh�z vizsg�kat let�ve egy �jonnan megalakult gy�gyszerlaborat�riumban dolgozott. Elkezd gondolkodni egy k�nyv s�m�j�n, �s l�m-l�m, mi lehetne a gyilkoss�g m�dja? M�rgez�s. Form�l�dik m�r egy detekt�v alakja is, aki majd r�mutat az igazs�gra. � lesz a h�res-h�rhedt Hercule Poirot, a zseni�lis belga nyugalmazott nyomoz�, aki a h�bor� viszontags�gai miatt menek�l Angli�ba. A k�nyv elk�sz�l, Agatha elk�ldi hat kiad�nak is, azonban mindenki visszadobja. 1920-ban v�g�l megjelenik - t�rt�nt ugyanis, hogy a Bodley Head f�n�ke, John Lane csek�ly honor�riumot fizetett az els�k�nyves szerz�nek - kem�ny 25 fontot -, s�t k�vetkez� �t k�nyv�nek kiad�si jog�t hasonl� felt�telekkel k�ti le. Agatha lelkesen �s tudatlanul al��rta a szerz�d�st.

1926. Agatha Christie �let�nek legjelent�sebb fordul�pontja t�bb okb�l is: megmagyar�zhatatlan elt�n�se, Az Ackroyd gyilkoss�g megjelen�se, amellyel elindult a vil�gh�rn�v fel�.
Az elt�n�s ut�n Agatha elv�lt Archie-t�l 1928-ban.

Agatha 40 �vesen ismeri meg a fiatal r�g�szt, Max Mallowan-t, egy, a K�zel-Keleten tett l�togat�s, nyaral�s sor�n. 1930-ban �sszeh�zasodtak. A m�sodik vil�gh�bor� alatt is rendszeresen seg�tkezett a k�rh�zban, �s rendszeresen k�s�rte el m�sodik f�rj�t �sat�sokra.

F�rj�t lov�gg� �t�tt�k, � pedig 1971-ben megkapta a Dame Agatha kit�ntet�st.

Agatha Christie 1976. janu�r 12-�n halt meg.

Agatha Christie �n�letrajzi m�vei:

�gy �lt�nk Mezopot�mi�ban (Come Tell Me How You Live, 1946)
Magyar kiad�s:Magyar K�nyvklub, 1994

 

Csillag Betlehem felett
(Star Over Bethlehem, 1965)
Magyar kiad�s:Chris-
tianus, 1995