Agatha Christie regnyeinek hres szerepli
Agatha Christie trtneteinek taln leghresebb s legszlesebb krben ismert szerplje Hercule Poirot, a belga szrmazs magndetektv, aki az rn szmos regnyben s novelljban is feltnik. Poirot klseje nagyon jellegzetes: alacsony termet, tojsfej, rendkvl dszes s polt bajusz, macskazld szem. Az ltzkdse mindig knyesen elegns. Szeret sznpadiasan s titokzatosan viselkedni, ezzel ktsgbeessbe kergeti bartjt, Arthur Hastings kapitnyt illetve Japp felgyelt. Gyakran hivatkozik a „kis szrke sejtekre”. Egy id utn Agatha Christie megunta az ltala alkotott figurt. 1930 krl mr „killhatatlannak” tartotta Poirot-t, de mivel az olvask krben npszer volt, az rn ktelessgnek tartotta, hogy kedvkre tegyen, gy folytatja a Poirot-rl szl trtnetek rst.
Az egyik regnybl kiderl, hogy a detektv 1914-ben pontosan 30 ves volt, teht 1884-ben vagy 1885-ben szletett szegny s npes csaldban, ksbb apck neveltk. A belga rendrsgnl szp karriert futott be. Az egyik els nevezetes esete egy liege-i gazdag szappangyros volt, aki meglte felesgt, hogy felesgl vehesse a titkrnjt. Valsznleg rendrknt ismerkedett meg Monsieur Lementeuil-lal is, a svjci felgyelvel, illetve James Japp ffelgyelvel is. 1914-ben vonult vissza a rendrsgtl. Az els vilghbor alatt Belgiumbl Nagy- Britanniba meneklt. Itt ismerte meg Arthur Hastings kapitnyt, aki bartja s lland kisrje lett. Ebben az idszakban tbbszr dolgozott a brit kormnynak. A hbor utn Poirot magnnyomoz lett. A laksa, egyben irodja cme 56B Whitehaven Mansions, Sandhurst Square, London W1 volt. A kt vilghbor kztt Poirot sokat utazott Eurpban s a Kzel-Keleten is. Amerikban s Ausztrliban nem jrt, valsznleg a tengeribetegsge miatt. Ebben az idszakban talkozott Vera Rossakoff grfnvel, egy kszertolvajjal, az egyedli nvel, aki mly hatst gyakorolt r. lete vge fel kszvnytl s szvbetegsgtl szenvedett. 1975. augusztus 6-n lmban rte a hall a Fggny cm mben.
Forrs: Wikipdia
 Miss Marple
|